A Tapolcai-medence tanúhegyei emblematikus jelképei a Balaton-felvidéki tájnak. A hegyekhez, így a Szent György-hegyhez is régóta kötődik a borkultúra, a hegy szoknyáját évszázadok óta ölelik körbe a szőlők. A szőlőhegyek a környező lápterületekből emelkednek ki, majd a hegy tetején egykor legelőben, ma inkább erdős területben folytatódnak.  De vajon milyen növényzetet tekinthetünk természetesnek a szőlőültetvények magasságában? Melyek azok a növények, amelyek belesimulnak a tájba? Természetközelinek tekinthető-e, ha gyógynövényeket ültetünk a szőlősorok alá? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a közös séta alatt és az előadásunkban.

Olyan, elsősorban termesztett gyógy-és fűszernövények – igényeik, szaporíthatóságuk, felhasználásuk- kerülnek az előadásban bemutatásra , amelyek alkalmasak a szőlővel való együttélésre, s mindemellett felhasználhatók a konyhában, valamint a jó közérzet- és egészség fenntartásában.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és partnerintézményei 2012-ben kezdték meg a munkát, mely során botanikus és szőlész kutatók célul tűzték ki, hogy Magyarországon honos növényfajokból hazai szőlőtermesztési körülmények közé jó illő sorköztakaró(ka)t fejlesszenek. A hétéves munka az ország hét borvidékén, közel harminc különböző birtokon történt, mely során botanikai és termesztési szempontok mentén értékeltünk. A kiindulási három magkeveréket, a fajok eredményességét vizsgálva körvonalazódott egy „bázis” fajlista, mely fajok az évek során, a különböző helyszíneken egyaránt használhatónak bizonyultak.

A szőlő gyökérzetét cserebogárpajorok és pockok rághatják, fonálférgek és gyökértetvek szívogathatják. A fás részek felületén pajzstetvek képezhetnek telepeket, a kéreg alatt pedig szúbogarak anya-és lárvajáratait, valamint cincérlárvák és díszbogárlárvák járatait fedezhetjük fel. A lombozatot és a fürtöket atkák és hernyók veszélyeztethetik a tenyészidőszak során, az érett bogyókat pedig a szüret közeledtével ellephetik a darazsak, katicabogarak, muslicák, illetve lecsipegethetik a seregélyek. Hogy adhat védelmet ezen állatok – számunkra káros – tevékenysége ellen a megfelelően kialakított aljnövényzet? Alternatív táplálékot szolgáltathat a nem szőlőspecialista növényevőknek és a vegyes táplálkozású állatoknak, valamint alternatív zsákmányt/gazdaszervezetet, búvóhelyet/telelőhelyet és kiegyenlített mikroklímát biztosíthat a szőlőkártevőket szabályozó ragadozó és parazitoid szervezeteknek. Az előadásban egy-egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be, mik lehetnek az első lépések, és mire érdemes odafigyelni az aljnövényzet telepítése és ápolása során.